aug 292010
 
 2010. augusztus 29. vasárnap  Posted by at 09:46  Add comments
VOLTFesztival2010_Omega_KoborJanos_DMOHA20100630016

Az együttes története

Amat?r évek (1962-1967)

Az együttes 1962-ben, treatment két zenekar összeolvadásával alakult meg: a Ciklon együttes három tagja „átszivárgott” a Prófétába. El?ször külföldi együttesek dalainak feldolgozásával lettek népszer?ek.

Az els? koncertet, viagra amelyen az Omega nevet viselték, a legtöbb forrás szeptember 23-ára teszi, helyszínként pedig a M?egyetem Hess András téri kollégiumát jelölik meg. Az eredeti felállás a következ? volt:

  • Benk? László („Laci”) – ének, zongora, furulya
  • Kóbor János („Mecky”) – ének, ritmusgitár
  • Kovacsics András („Öcsi”) – szólógitár
  • Künsztler Tamás („Próféta”) – dob
  • Varsányi István („Gergely”) – basszusgitár

Néhány hónappal kés?bb a Ki mit tud? cím? vetélked?b?l megismert Koncz Zsuzsával társultak, vele közösen játszottak többek között 1963-ban a Nemzeti Sportcsarnokban tartott els? beat-fesztiválon. A rendezvény további fellép?i között volt az Illés, a Metro, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, a Scampolo és a Benkó Dixieland Band, vagyis az együttes legnagyobb riválisai az évtized során. Koncz Zsuzsa nem sokkal ezután az Illéshez távozott. Az együttes törzshelye 1963-tól az Eötvös-klub lett, de rendszeresen játszottak a Várklubban, a Kinizsi utcában és a Pestszentl?rinci Rózsa Ferenc M?vel?dési Házban is, ahol közös fellépések is voltak a Scampolo-, Illés együttes közrem?ködésével.

Az együttes 1964-ben több poszton is er?södött: ekkor csatlakozott Kóbor és Varsányi gimnáziumi osztálytársa, Laux József, aki nemcsak dobosként, hanem szervez?ként, mai szóhasználattal élve „menedzserként” is fontos szerepet töltött be az Omega életében. Többek között az ? ismeretségei révén került a csapatba Somló Tamás, aki kifejezetten az Omega hirdetésére jelentkezve tanult meg szaxofonozni. Mivel Somló zenebohócként is gyakran fellépett egy cirkuszban, a koncerten és felvételeken nem mindig vett részt.

1966-ban nyugati slágereket tartalmazó kislemezeik jelentek meg, köztük az els? a The Rolling Stones Paint It, Black cím? dalának feldolgozása volt. (Az Omegát gyakran emlegetik a „kelet Rolling Stonesaként”, mivel ugyanabban az évben alakultak, és ma a világ legrégibb aktív rockzenekarai közé tartoznak).

Beat-korszak (1967-1971)

Az 1960-as évek közepén megindult a magyar beategyüttesek profivá válása, az Illés által megkezdett irányvonalat követve a nyugati slágerek mellett saját, magyar nyelv? szerzeményekkel is el?álltak. Így volt ez az Omegával is, ahová 1967-ben csatlakozott Mihály Tamás, az együttes els? képzett zenésze. Els? saját daluk a Nem szeretlek volt, amit Payer András és S. Nagy István írt. Kés?bb Mihály mutatta be az együttesnek barátját, Presser Gábort, aki további dalokat komponált az Omega számára. A szövegeket kezdetben S. Nagy István jegyezte, majd Laux felesége, Adamis Anna lett az állandó szövegíró. Ismertebb korai kislemezeik közé tartozik az Azt mondta az anyukám / Rózsafák (el?bbit Somló, utóbbit Benk? énekli), az Ismertem egy lányt / Szeretnék visszamenni hozzád és a Volt egy bohóc / Nem tilthatom meg.

Ugyancsak 1967-ben csatlakozott Molnár György, az új gitáros, aki kés?bb az „Elefánt” becenevet kapta, mivel egy alkalommal annyira vehemensen játszott, hogy feldöntött egy drága mikrofont („elefánt a porcelánboltban”). 1968-ban pedig a Presser teljes jogú tag lett, így létrejött az együttes els? stabil felállása:

  • Benk? László („Laci”) – zongora, trombita, furulya, ének
  • Kóbor János („Mecky”) – ének, ritmusgitár
  • Laux József („Blöró”) – dob, üt?hangszerek
  • Mihály Tamás („Misi”) – basszusgitár, ének
  • Molnár György („Elefánt”) – szólógitár
  • Presser Gábor („Pici”) – ének, orgona, zongora

Wittek Mari és Somló id?nként még fellépett velük, de az évtized végére fokozatosan eltávolodtak az Omegától.

Az Omega ismertségét növelték a Táncdalfesztiválokon és filmekben való szereplések. 1967-ben készült Banovich Tamás rendezésében az Ezek a fiatalok, melyben Koncz Zsuzsa kísér?zenekaraként szerepeltek Illés Lajos és Bródy János Ez az a ház cím? dalában. A film zenéje albumon is megjelent. A Táncdalfesztiválon többek között Kovács Katit, Zalatnay Saroltát kísérték a gy?ztes dalban (Nem várok holnapig), mely után Presser Gábor a legjobb hangszerelésért járó díjat is megkapta. A következ? évben már önállóan jutottak dönt?be a Kiabálj, énekelj cím? dalukkal. 1969-ben mutatták be az Extázis 7-t?l 10-ig cím? dokumentumfilmet az akkori magyar könny?zenei életr?l, melyben szintén felt?ntek.

A legnagyobb áttörést azonban az 1968-as angliai turné jelentette. Erre a Spencer Davis Group menedzsere hívta meg ?ket, a Magyar Rádió angol adása egyik munkatársának ajánlására. A keleti blokkból való „egzotikum” kihangsúlyozására a menedzsment erre az id?re Omega Red Star névre keresztelte az együttest. Amellett, hogy játszhattak a legjelent?sebb angol klubokban, lemezszerz?déshez is jutottak, így elkészíthették els? albumukat – angol nyelven – Omega Red Star from Hungary címmel. Mivel Kóbor nem tarthatott velük, Mihály Tamás énekelt helyette. Még ebben az évben visszatértek Angliába, immár teljes létszámmal, azonban ezt a turnét félbe kellett szakítani és a második lemezt nem vehették fel. Ennek az volt az oka, hogy itthon tudomást szereztek a lemezfelvételr?l, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat pedig nem hagyhatta, hogy egy magyar beategyüttesnek hamarabb legyen külföldön – és f?képp Nyugaton – nagylemeze, mint idehaza. Így elkészült az els?, egyetlen el?adó dalait tartalmazó magyar könny?zenei album, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek. A cím az A- és a B-oldal els? dalából lett összerakva, kifejezi az együttes zenéjében egyaránt meglév? slágeres és progresszív irányvonalat. Legsikeresebb dalai a Ha én szél lehetnék és a Trombitás Frédi lett.

1969-ben készült el egyik leghíresebb kislemezük, a Naplemente / Régi csibészek, majd második magyar albumuk, a 10000 lépés. Az album az együttes beat-korszakának csúcspontja, változatos anyaga egyaránt tartalmaz könnyed (1958-as boogie-woogie klubban és az Omega legnagyobb örökzöldjei közé tartozó Petróleumlámpa), keményebb hangzású (Tízezer lépés, T?zvihar), progresszív (Kérgeskez? favágók) és lírai dalokat (Udvari bolond kenyere). Legnagyobb slágere a Gyöngyhajú lány. Magyar dalok közül ezt dolgozták fel a legtöbbször (többek között a keletnémet Frank Schöbel Schrieb es mir in der Sand és 1995-ben a Scorpions White Dove címmel). Presser mellett immár a többiek is kivették részüket a zeneszerzésb?l. Az album és a kislemez dalaihoz készült promóciós filmekb?l tévém?sor is készült, az albumhoz hasonlóan Tízezer lépés címmel. Ebben az évben játszottak el?ször a Kisstadionban, ahol az 1980-as évek elejéig csaknem minden évben volt az év csúcspontját jelent? koncertjük.

1970-ben a Gyöngyhajú lánnyal sikerrel szerepeltek külföldi fesztiválokon: Tokióban, a Yamaha-fesztiválon – ahová csak a „fél-Omega” ment el: Kóbor, Presser és Laux – és Mallorcán, a Barbarellán. Utóbbi alkamával franciaországi ajánlatot is kaptak lemezfelvételre. Ehhez azonban egy héttel tovább kellett volna ottmaradniuk, amihez az itthoni illetékesek nem járultak hozzá. A tagok nehéz döntés után a hazautazást választották. Egy másik nemzetközi kiugrási lehet?ségüket is elvágták, amikor újabb angliai turnéra készültek (ehhez felvettek három angol kislemezt is), de végül arra hivatkozva, hogy már kétszer jártak ott, az Illést küldték helyettük (de a kirándulás számukra sem végz?dött szerencsésen). Ebben az évben két magyar kislemezt vettek fel (Snuki / Ballada a fegyverkovács fiáról, Sötét a város / Ülök a hóban) és harmadik albumuk, az Éjszakai országút is elkészült. Az album az el?z? kett?höz képest progresszívebb, keményebb alkotás, de sokan úgy gondolják[pontosabban?], hogy túl hamar jelent meg a 10000 lépés után. Ekkor már érz?dött a tagok közötti feszültség, mely a következ? év tavaszán szakításhoz vezetett.

Hard rock-korszak (1971-1975)

Presser és Laux, valamint Adamis Anna 1971-ben elhagyta az együttest, a felállás azóta változatlan:

  • Benk? László („Laci”) – billenty?s hangszerek
  • Kóbor János („Mecky”) – ének
  • Mihály Tamás („Misi”) – basszusgitár, ének
  • Molnár György („Elefánt”) – gitár
  • Debreczeni Ferenc („Ciki”) – dob

A tagcsere után stílust váltva az együttes hamar talpra állt, az új felállás Prágában sikeresen mutatkozott be. Felvettek két kislemezt (H?tlen barátok / Szomorú történet, Régvárt kedvesem / 200 évvel az utolsó háború után), majd 1972-ben új albumot adtak ki, Él? Omega címmel. Ez egy kiadásra tervezett, de végül betiltott stúdióalbum koncertváltozata, amit ?k maguk vettek fel egy négysávos riportermagnóval – bizonyítva azt, hogy miután a hanglemezgyári illetékesek a kivált tagok alapította Locomotiv GT-t részesítették el?nyben, ?k mégis folytatni tudják útjukat felfelé. Az album A-oldalának dalai egyfajta koncepciót képeznek Presserék távozásáról (H?tlen barátok), az ezt követ? nehézségekr?l (Egy nehéz év után, Törékeny lendület), végül az együttes talpra állásáról (Omegautó). A B-oldalról a Régvárt kedvesem és a Varázslatos fehér k? lett a két legismertebb dal. A felvételek benyújtásakor a lemezgyár papírhiányra hivatkozott, így az album els? kiadása alumínium tasakban jelent meg. Az anyagba nem kerülhetett be a 200 évvel az utolsó háború után és a Szex-apó cím? dal (utóbbit állítólag Erd?s Péter, az MHV vezérigazgatója magára vette), ezek csak az 1998-as, felújított változaton kaptak helyet.

A következ? évben megjelent a csak sorszámot kapott Omega 5, B-oldalán a hattételes Szvit cím? kompozícióval, amit a Magyar Állami Hangversenyzenekarral közösen vettek fel. További érdekessége az albumnak, hogy Magyarországon els?ként ezen használtak szintetizátort (A madár cím? dalban), bár igazán meghatározó hangszerré a következ? albumon vált. Az 1974-ben felvett és a rákövetkez? évben kiadott Omega 6 – Nem tudom a neved lett ezen korszakuk legsikeresebb albuma. Az Addig élj!-t és a Benk? talán legemlékezetesebb szólójával fémjelzett címadó dalt a mai napig állandóan játsszák koncertjeiken, de az album többi dala is az együttes legjobb alkotásai közé tartozik.

Az új dalokat f?ként Mihály Tamás (például Régvárt kedvesem, H?tlen barátok, A hazug lány, Szvit, Nem tudom a neved, Mozgó világ) és Molnár György (például Szomorú történet, 200 évvel az utolsó háború után, A madár, Addig élj!, A b?vész) írta, kés?bb Benk? is bekapcsolódott a zeneszerzésbe (XX. századi városlakó). Az új állandó szövegíró Molnár korábbi iskolatársa, Sülyi Péter lett, aki mellett Kóbor is írt néhány dalszöveget (H?tlen barátok, Régvárt kedvesem, Addig élj!).

Peter Hauke menedzsernek és a Bellaphon kiadónak köszönhet?en ezúttal sikerült tartósan megvetniük lábukat a nemzetközi piacon. Menetelésük – bár Anglia és a világhír távolabbra került – szinte egész Európában tartott. Nemzetközi sikereik bázisát az NSZK jelentette, ahol angol nyelv? albumaikat adták ki. A négy album többé-kevésbé fedi a 4-6. album anyagát, viszont teljesen külön, a magyarnál korszer?bb technikával rögzítették ?ket. Bár a dalokat angolul vették fel (valamint az NDK-ban készült néhány felvételhez németül), a közönség kérésére él?ben magyarul játszották ?ket. Külföldi turnéik során több neves rockzenekar el?tt játszhattak, s?t olyan is el?fordult, hogy az Omega el?tt játszott ismert együttes (például a Scorpions).

Space rock-korszak (1976-1979)

Az évtized közepén ismét váltottak, az akkoriban népszer?vé váló space rockra: továbbra is hosszú, kidolgozott hangszerszólók jellemezték a dalokat, viszont a hangzás gyakran a lebegés érzését keltette, ehhez igazodtak a hétköznapi világtól elrugaszkodó, fantáziáló szövegek. A stílusválasztás telitalálatnak bizonyult, itt tudott leginkább kibontakozni az úgynevezett „Omega-hangzás”. A koncerteken mindezt jól kiegészítette a profi látványtechnika.

Ebben az id?szakban szintén három albumuk jelent meg. Ezek közül az els? még a régi módszerrel készült, azonban a második és a harmadik esetében a korábbi gyakorlattól eltér?en az angol változatok – amelyek rendre hamarabb készültek – egy az egyben a magyar albumok megfelel?i, csupán a dalsorrend tér el néhány esetben. További újítás, hogy valamennyi dalt az egész együttes kollektíven jegyzett zeneszerz?ként, a jogdíjakon való egyenl? osztozás és a csapatmunka kifejezése céljából.

A trilógia nyitódarabja, az 1976-os Time Robber (az 1977-es Id?rabló angol változata) lett minden id?k legtöbb példányban eladott albuma magyar el?adótól. Címét az elején hallható háromtételes kompozíció után kapta (Napot hoztam, csillagotId?rablóAblakok), amely állandó koncertszámmá vált, bár teljes hosszában sosem adták el?: kezdetben a Napot hoztam , csillagot els? és második versszaka között hangzott el az Id?rabló tétel (ezt a Napot hoztam, csillagot és az Ablakok egyez? dallama tette lehet?vé), amib?l kés?bb csak a Napot hoztam, csillagot els? versszaka maradt (kivéve 2006-2007-ben, amikor ismét a hosszabb verzió került m?sorra). Népszer? lett még a az Éjféli koncert és a könnyedebb témájú A könyvel? álma.

A következ? album, az 1978-as Csillagok útján (angol változata Skyrover címen jelent meg) némileg keményebb hangzású el?djénél, az Omega albumai közül leginkább ez tekinthet? konceptalbumnak, vagyis a dalok nagyrészt hasonló témát járnak körül, egyfajta „történet” kerekedik ki bel?lük. A kompozíció keretét az instrumentális Nyitány és a Finálé adja. Legsikeresebb dalai az Égi vándor, a két Metamorfózis és a címadó dal. A sors furcsasága, hogy a legismertebb sláger a kakukktojás – az egységes koncepcióból kilógó, oroszos – Léna lett. Koncerteken hamar szokássá vált, hogy a Napot hoztam, csillagot el?tt játszották, egy instrumentális dallal összekötve, ami a következ? albumra Start címen került fel. Míg a Time Robber hangszeres részeit a korábbi angol albumokhoz hasonlóan a magyartól külön vették fel, a Csillagok útján és a Skyrover esetében csak az éneket vették újra, ezt leszámítva a felvételek az Omega saját stúdiójában készültek, amit nyugatról hazahordott berendezésekb?l építettek fel.

A stíluskorszakot az 1978-as (magyar nyelv? kiadásban 1979-es) Gammapolis zárja, amely idehaza minden id?k legsikeresebb albuma lett. Az el?z?höz hasonlóan ez is konceptalbumnak tekinthet?, de némileg slágeresebb lett, mint a Csillagok útján. Legnépszer?bb dalai az Ezüst es?, a Nyári éjek asszonya, a Gammapolis I. és az ?rültek órája. A slágerek mellé kerültek progresszívebb m?vek is, a Hajnal a város felett és a Gammapolis II.

Az együttes továbbra is sokat koncertezett külföldön és idehaza, az egyes évekre a koronát változatlanul a Kisstadionban tették fel. Ilyenkor gyakran hívtak neves vendégeket: 1976-ban, a Late Night Show-ban (ekkor még nem volt meg a magyar szövege) a skorpiós Sz?cs Antal Gábor szólózott, egy évvel kés?bb – immár a magyar változatban – (Éjféli koncert) Karácsony János az LGT-b?l. 1977-ben Zalatnay Sarolta volt a vendég, 1978-ban pedig Debreczeni Ferenc bátyja, Csaba (a testvérpár id?nként más koncerteken is el?adta páros dobszólóját). 1979-ben az azévi Hobo Blues Banddel közös turnéra emlékeztetve a Csillagok útjánban a HBB három tagja, Szénich János, K?rös József és Póka Egon m?ködött közre. Utóbbi koncertr?l albumot is adtak ki, melynek nyugati kiadására a dalok egy részét angolul énekelték újra. 1976-ban és 1977-ben a koncertek kuriózumai közé tartozott a Ne legyen, mely csak ekkor hangzott el magyarul, stúdiófelvételen csak angolul, Never Feel Shame címmel jelent meg 1975-ben.

Az útkeresés id?szaka (1980-1987)

A kontinentális sikereken túl az együttes az angol-amerikai piacon is komolyabban kívánt próbálkozni, ennek érdekében 1980-ban kiadót váltottak, a Warnerrel kötöttek két albumra szóló szerz?dést.

Eközben idehaza az LGT-vel és a Beatricével közös országos turnéra indultak, amely két kisstadionbeli koncerttel zárult. Ennek során az új albumról is játszottak néhány dalt, ideiglenes magyar szöveggel. Emellett volt egy beat-slágereket tartalmazó blokk, melyben – kilépése óta els? ízben – Presser is közrem?ködött, valamint Somló elénekelte az Azt mondta az anyukámat. A koncert végén az LGT és az Omega együtt játszotta a Gyöngyhajú lányt.

A következ? évben idehaza nem koncerteztek, csak egy NSZK-turné erejéig léptek fel él?ben. Megjelent az angol Working album, majd elkészült magyar változata Az arc címmel. A háromalbumonkénti váltás gyakorlatát folytatva stílusában eltért ez el?z? albumoktól, besorolása kevésbé egyértelm?, afféle kísérletez? albumnak tekinthet?. Az el?z? évtizedhez képest nagyobb hangsúlyt kaptak a szövegek, számos tartalmas, elgondolkodtató alkotásuk született nemcsak ezen, hanem a többi 1980-as évekbeli albumukon is. Bár több népszer? dalt tartalmaz (Életfogytig rock ’n roll, Tizenhat évesen, Kemény játék, Nagy folyó), nem tudta megismételni az el?sz? korszak sikereit. Az angol változattal sem sikerült elérni a kit?zött célt: be kellett látniuk, hogy az angolszász piac a Vasfüggöny mögül nehezen hódítható meg, így a második albumot el sem készítették. Bár a következ? években is volt néhány külföldi koncertjük, egyre inkább eltávolodtak a nemzetközi piactól.

Az együttes 20 éves fennállását 1982 novemberében ünnepelte öt koncerttel az újonnan átadott Budapest Sportcsarnokban. A jubileum kapcsán Jancsó Miklós dokumentumfilmet készített, mely koncertfelvételeket is tartalmaz. A koncert egyúttal lemezbemutató is volt, itt hangzottak el el?ször az Omega XI dalai. Az album hangzása sajátos, mivel az együttes a megújult zenei palettán helyét keresve megpróbált igazodni az új hullámhoz. Nagyobb szerepet kapott az elektronika, a computer-technika, Mihály Tamás szintetizátoron játszotta a basszusszólamokat. A régi rajongók közül sokan értetlenül, idegenkedve fogadták, az akkori fiatalok számára pedig az új zenei stílusok együtt jártak az új el?adókkal. Emiatt az album – némileg méltatlanul – nem lett igazán sikeres.

Az ezt követ? évek f?ként itthoni koncertekkel teltek, melyek közül az 1984-es városligeti volt a legjelent?sebb. Benk? László és Mihály Tamás szólóalbumokat készítettek, melyekr?l id?nként az Omega-koncerteken is játszottak dalokat. Az együttes üzleti vállalkozásokba is kezdett; az Omega-stúdióban több más el?adó is készített felvételeket. Ezek az albumok az évtized közepét?l külön márkanevet kaptak (Favorit, majd a CD-korszakban Mega). Emellett hang- és látványtechnikai berendezéseiket is bérbe adták más együtteseknek (a hangtechnikát ma már Frenreisz Károly viszi tovább, de az Omega nevet megtartotta).

1984-ben a Városligetben, valamint az 1985-ös BS-beli Live Aid-fellépésen már új dalok is elhangzottak, az új stúdióalbum 1986-ban készült el, A Föld árnyékos oldalán címmel. A rockos és a computeres hangzás közti egyensúlyt megtalálva nagyobb sikert ért el, mint az el?z? kett?. Legnépszer?bb dala, a Fekete pillangó az 1980-as évek legnagyobb Omega-slágere lett, ismertségben felveszi a versenyt az együttes korábbi dalaival. Az akkoriban történt Challenger-katasztrófának állítottak emléket a Fekete doboz cím? dallal. Ugyancsak ebben az évben kapták meg a Liszt Ferenc-díjat, amit els? ízben ítéltek oda egy egész együttesnek.

Az 1986-os országos turné után 1987-ben csak néhány koncertet adtak, f?képp a Balaton környékén, majd szeptemberben a 25 éves jubileumot ünnepelték két kisstadionbeli koncerttel. Ezen Presser és Laux is fellépett, az együttest Szörényi Szabolcs köszöntötte (ennek tiszteletére Mihály Tamás Illés-paródiát adott el?), valamint az addigi lemezeladások után az Omega gyémántlemezt vehetett át. Ugyancsak ebben az évben jelent meg a 13. album, a Babylon. 80-90 ezres példányszámát akkoriban bukásként könyvelték el, bár a címadó dal és a Hajnali óceán népszer?ek lettek. Az évtized zenei váltásai után az album ezúttal a szövegek terén hozott megújulást: ekkor dolgozott el?ször az együttessel Trunkos András, aki el?szerettel dolgozott fel vallási tárgyú témákat (bár nem egyházi, hanem els?sorban filozófikus megközelítésb?l).

Leállás, id?szakos m?ködés (1987-2004)

A jubileumi koncert és a Babylon után az együttes háttérbe vonult, bár hivatalosan ekkor sem sz?nt meg. Hét éven keresztül nem készült új dal és nem játszottak él?ben, leszámítva egy fél-playback fellépést 1988-ban a siófoki Interpop-gálán. Ezalatt a tagok f?ként üzleti tevékenységeikre, illetve részben szólókarrierjükre koncentráltak. 1991-ben Benk? László szólóalbumot jelentetett meg Omega-mix címmel, melyen Omega-dalokból két instrumentális egyveleg hallható. A felvételen Molnár György kivételével a többi tag is közrem?ködött.

A hallgatást 1994-ben a Népstadion-beli koncert bejelentése törte meg. Augusztusban Siófokon tartottak nyilvános próbát, magára a koncertre pedig szeptember 3-án került sor, a zord id?járás ellenére 70 000 ember el?tt. A program a slágeresebb dalokra épült, a beat-korszak került el?térbe, ami mellett a space rock kapott nagyobb hangsúlyt. Új dal nem hangzott el (bár a jegyekhez mellékeltek egy maxi-CD-t, rajta az angol nyelv? Miss Worlddel). A közrem?köd?k közt volt Szekeres Tamás gitáros (aki ezután évekig az Omega-tagok elválaszhatatlan társa volt), Debreczeni Csaba, az ex-omegások közül Presser Gábor (aki ezúttal több kilépése utáni dalban is játszott) és Somló Tamás, valamint sztárvendégként Klaus Meine és Rudolf Schenker a Scorpionsból. (A két együttes az 1970-es években többször lépett fel közösen; a koncert után kérték a Gyöngyhajú lány feldolgozásának jogát.) A vendégszereplést 15 évvel kés?bb viszonozta Kóbor és Molnár a SYMA-csarnokban és Kassán.

Ezután az együttes stúdióba vonult és a következ? évben megjelent a 14. album, a Trans and Dance (a cím szójáték, a transzcendensre utal). A szintetizátor-centrikus albumok után ismét a gitárhangzás került el?térbe. Presser itt is közrem?ködött két dal (Az álmodozó, Minden könnycseppárt kár) szerz?jeként és billenty?sként. A kollektív szerz?ség gyakorlatával szakítva a tagok ismét egyenként jegyezték dalaikat. 1996-ban megjelent az angol változat, a Transcendent, melyen a szólóénekes a holland Edwin Balogh volt (korábban Szekeressel játszott együtt), Kóbor csak vokálozott. A magyar kiadáshoz képest további eltérés, hogy felkerült a Babylon áthangszerelt változata, a Tower of Babel, viszont lemaradt négy dal, részint a lassabbak közül, részint azok, amelyek nem illettek a koncepcióba. Így az album pörg?sebb és egységesebb lett, mint magyar megfelel?je. A következ? album 1998-ban készült, Egy életre szól címmel. Ezek az albumok kevésbé közismertek, mint a korábbiak, melynek oka els?sorban az, hogy sem turné, sem lemezbemutató koncert nem kísérte megjelenésüket (a Trans and Dance dalait máig sem játszották él?ben, az Egy életre szólról is mindössze a címadó dalt adták el?, 1999-ben).

A második Népstadion-koncertet 1999-ben tartották. Szervezésére részvénytársaságot hoztak létre, aminek a jegyvásárlás által a néz?k is részvényesei lettek (azóta az Rt. már megsz?nt). Az el?zenekar az Omega tehetségkutató versenyének els? három helyezettje volt, valamint a P. Mobil Vikidál Gyulával. A koncertprogram ezúttal a rockosabb, illetve ritkábban játszott dalokra épült. Ugyancsak közrem?ködtek régi tagok (Presser, Laux, Somló), bár ezúttal kisebb szerep jutott nekik. A további közrem?köd?k között volt az Edda billenty?se, Gömöry Zsolt, Keresztes Ildikó (aki a vendégblokkban szólóban is énekelt), az egykori XL Sistersb?l Demeter György és Vértes Attila, továbbá a vendégblokkban Edwin Balogh és Póka Egon. A koncert megkapta az „Év könny?zenei produkciója” elismerést.

2001. június 2-án ugyancsak a Népstadion volt a Szuperkoncert, vagyis az Illés, a Metro és az Omega közös koncertjének helyszíne. Az el?zetes megállapodásnak megfelel?en mindhárom együttes 50-50 percet játszott, a legvégén pedig egy közös egyveleget adtak el?, melyben mindhármuktól két-két sláger hangzott el. Az Omega programja a korábbi koncertek „kötelez? darabjainak” számító dalokra épült. Ezúttal is szerették volna meghívni korábbi tagjaikat, de nem sikerült megegyezni a szervez?kkel, így az öt jelenlegi tag mellett Szekeres, Gömöry, Demeter és Vértes játszott. Még ugyanebben a hónapban Pápán is volt Omega-koncert, amit szándékosan nem hirdettek széles körben.

Újra aktívan (2004 óta)

Kóbor János egy 2009-es lengyelországi koncerten (amat?r felvétel)

Az együttes hosszú kihagyás után 2004 tavaszán ismét országos turnéra indult. A Napot hoztam, csillagot névre keresztelt koncertsorozat a hét legnagyobb, sportcsarnokkal rendelkez? vidéki várost érintette (majd júniusban megtoldották a szegedi Sláger Rádió Mega Partyn való fellépéssel). A m?sor leginkább a tíz évvel korábbihoz hasonlított, többnyire ismertebb slágereket játszottak, de ezúttal kevesebb beat-dalt t?ztek m?sorra. A Fekete pillangó új, gitárszólós hangszereléssel hangzott el. Szeptemberben pedig már negyedszer (önállóan harmadszor) töltötték meg az id?közben Puskás Ferenc nevére keresztelt Népstadiont (el?tte a városligeti Sláger Rádió Mega Partyn játszottak két dalt, Dunaszerdahelyen tartottak nyilvános f?próbát). A programot a turnéhoz képest kib?vítették (így még inkább a space rock dominált) és némileg átrendezték.

A következ? évben Csillagok útján címmel még több várost érint? országos turnéra indultak, továbbá játszottak határon túli magyar közönség el?tt (Marosvásárhely, Gombaszög, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy), Németországban és Csehországban, Pásztón a mátrakeresztesi árvízkárosultak javára rendezett segélykoncerten, a Pet?fi Csarnok szabadtéri színpadán és az agárdi Popstrandon. A repertoár nagyrészt megegyezett az el?z? évi stadionkoncerttel, néhány dal kimaradt, illetve közkívánatra bekerült. A marosvásárhelyi koncertet megel?z?en (25 év után tértek vissza Romániába és els? ízben jártak Székelyföldön) egy közönségtalálkozón az erdélyieknek olyasmira sikerült rávenniük az együttest, amire el?tte talán soha: el?re odakészített hangszereken eljátszottak egy dalt.

A fokozott aktivitás folytán a rajongótábor egyre inkább várta, hogy album is jelenjen meg. Nagy örömükre az együttes ?sszel stúdióba vonult, és bár a felvételek még a következ? évben is tartottak, de készült a 16. stúdióalbum. Emellett 2006-ban is folytatódott a koncertezés, EurOmega turné néven. Ez azonban nem saját szervezés?, egybefügg? koncertsorozat volt, hanem meghívásoknak eleget téve, fesztiválok keretében léptek fel. Februárban a Budapest Sportarénában rendezett Szakmunkásfeszten és áprilisban Szabadkán még az el?z? évi koncertprogramot „búcsúztatták”, a szlovákiai koncerteken (Pozsony, Kassa) már új – a fesztiválokhoz igazodva némileg rövidebb – m?sort adtak, benne a készül? lemez két dalával (Végül ez a tangó, Álmok koldusa). Az év során játszottak még a Kisstadionban, a cseszneki Várjátékokon, az alsóörsi Motorostalálkozón, Szatmárnémetiben, Érsekújváron, Agárdon, Királyhelmecen, Hódmez?vásárhelyen, Nyíregyházán (Nyírségi ?sz) és Berlinben. Utóbbi két helyszínen már kapható volt a szeptemberben megjelent Égi jel: Omega címet visel? album, amely megjelenésekor els? helyen nyitott a Mahasz eladási listáján, öt hétig vezetve azt. Az albumon 13, többnyire kemény hangzású, gitárcentrikus dal hallható, melyek többsége – némi meglepetésre – Kóbor szerzeménye. A szólók nagy részét játszó Szekeres Tamás ezúttal dalt is írt (Versenyz?), amelyben el?ször m?ködött közre stúdiófelvételen Gömöry Zsolt (a koncerteken el?z? év végén Jankai Béla vette át a helyét). A címadó dalt az Esti Showder cím? m?sorban is el?adták, az albumverziótól eltér? hangszereléssel: Szekeres helyett Molnár és Benk? szólózott, a rajongók túlnyomó többsége szerint ez a változat sokkal gazdagabb, tartalmasabb hangzású, mint az eredeti, visszahozza az egykori “Omega-hangzást”.

2007-ben az együttes fennállása 45. évébe lépett, amit eredeti tervek szerint újabb stadionkoncerttel és turnéval ünnepeltek volna. Ezeket végül nem sikerült megvalósítani, de ebben az évben is adtak koncertet Pécsett (zártkör? céges rendezvény), Kozármislenyben, Gy?rött, Keszthelyen, a Hungaroringen (a Forma-1-es futam hétvégéjén) és Drezdában. Kozármislenyben a rajongók meglepetéssel köszöntötték fel kedvenceiket, akik ekkor tudták meg az addig gondosan ?rzött titkot: egyik legsikeresebb albumuk, a Gammapolis nevét immár valódi csillag viseli, amir?l az öt zenész egy-egy tanúsítványt is kapott.

2008-ban nem volt koncertjük, de a Magyar Dal Napján Mihály Tamás és Benk? László más zenészek társaságában Omega Tribute Band néven játszottak el három dalt, a Prima Primissima díjátadó gálán pedig a teljes együttes játszotta el a Lénát.

2009-ben hosszú évek után visszatértek Lengyelországba, ahol mindig is nagy népszer?ségnek örvendtek: márciusban Varsóban, májusban Sanokban, szeptemberben Szczecinben játszottak. Ezen kívül két koncertet adtak Csehországban is (Loket, Vizovice). A közelmúltban megszokott közrem?köd? zenészek közül ezúttal csak Jankai Béla volt az öt tag mellett a színpadon. Az év egyetlen magyarországi Omega-koncertjét Baján tartották az EFOTT els? napján. A turné Lipcsében zárult.

2010-ben fesztiválokon léptek fel: az els? ízben megrendezett StarGardenen olyan együttesek társaságában, mint Eric Burdon and The Animals vagy a Deep Purple; az alsóörsi motorostalálkozón, a soproni VOLT Fesztiválon, a lengyelországi Slupskban a Rock Legendsen, Dunaszerdahelyen a Dunafesten

Tagok

1962–1963
  • Kóbor János – ének, ritmusgitár
  • Benk? László – billenty?s és fúvós hangszerek, ének
  • Kovacsics András – gitár
  • Varsányi István – basszusgitár
  • Láng Péter – szaxofon (a megalakulás évében csatlakozott)
  • Künsztler Tamás – dob, üt?hangszerek
1963–1964
  • Kóbor János – ének, ritmusgitár
  • Benk? László – billenty?s és fúvós hangszerek, ének
  • Kovacsics András – gitár
  • Varsányi István – basszusgitár
  • Harmat László – szaxofon
  • Künsztler Tamás – dob, üt?hangszerek
  • Laux József – dob, üt?hangszerek (1964-t?l)
1964–1967
  • Kóbor János – ének, ritmusgitár
  • Wittek Mária – ének
  • Benk? László – billenty?s és fúvós hangszerek, ének
  • Kovacsics András – gitár
  • Varsányi István – basszusgitár
  • Somló Tamás – szaxofon, ének
  • Laux József – dob üt?hangszerek
1967–1968
  • Kóbor János – ének, ritmusgitár
  • Benk? László – billenty?s és fúvós hangszerek, ének
  • Kovacsics András – gitár
  • Molnár György – gitár (szeptembert?l)
  • Varsányi István – basszusgitár
  • Mihály Tamás – basszusgitár, ének (februártól)
  • Somló Tamás – szaxofon, ének
  • Laux József – dob, üt?hangszerek
1968–1971
  • Kóbor János – ének, ritmusgitár
  • Presser Gábor – ének, billenty?s hangszerek
  • Molnár György – gitár
  • Mihály Tamás – basszusgitár, ének
  • Benk? László – billenty?s és fúvós hangszerek
  • Laux József – dob, üt?hangszerek
1971-
  • Kóbor János – ének
  • Benk? László – billenty?s hangszerek
  • Molnár György – gitár
  • Mihály Tamás – basszusgitár, ének
  • Debreczeni Ferenc – dob, üt?hangszerek

Wittek Mária 1967-ig volt az együttes tagja, de néhányszor ezután is fellépett velük. Presser Gábor már 1967-ben is írt zenét az együttesnek és hangszerelte dalaikat, majd Kovacsics András távozása után csatlakozott, ekkor az Omega rövid ideig szólógitár nélkül, két billenty?ssel játszott. Molnár György érkezése után azonban Presser egy id?re távozott, 1968-ban, nem sokkal az angliai turné el?tt tért vissza. Somló Tamás 1968-ig volt az együttes tagja, de több, 1969-ben készült filmfelvételen is felt?nik.

Rendszeres közrem?köd?k

  • Szekeres Tamás – szólógitár (koncerteken és stúdióban 1994–2007)
  • Demeter György – vokál, trombita, csörg?, akusztikus gitár (koncerteken 1999–2007)
  • Gömöry Zsolt – billenty?s hangszerek (koncerteken 1999-2005-ig és az Égi jelen)
  • Keresztes Ildikó – vokál (koncerteken 1999-ben és 2004–2007)
  • Jankai Béla – billenty?s hangszerek (koncerteken 2005 óta)
  • Demeter Tamás – vokál, trombita, csörg?, akusztikus gitár (2005-ben és 2006-ban szükség esetén helyettesítette Demeter Györgyöt vagy Keresztes Ildikót)

Szövegírók

  • Verebes István – Nem vagy szép (1967)
  • S. Nagy István – Néhány kislemez 1967-ben és 1968-ban.
  • Adamis Anna – Az 1967-1971 közti dalok többsége.
  • Sülyi Péter – A legtöbb Omega-dal 1971 óta (kivéve a Gammapolis és a Babylon cím? albumokon).
  • Ambrózy István – Néhány dal a Babylon és Trans and Dance albumokon, valamint angol fordítások 1987-ben.
  • Várszegi Gábor – Az ? nevén jelent meg a Gammapolis összes, valamint a Csillagok útján és a Trans and Dance legtöbb dala. Nem tisztázott, hogy ezek közül valójában mennyit írt.
  • Bródy János – Nyílt titok, hogy valójában ? írta a Várszegi-szövegek egy részét. Az Égi jelre már saját nevén írt két szöveget.
  • Trunkos András – 1987 óta, a Babylon, az Egy életre szól és az Égi jel legtöbb dala.
  • Sztevanovity Dusán – a két Presser-szerzemény a Trans and Dance cím? albumon.
  • Horváth Attila – Edwin Baloghgal együtt írta a Transcendent album angol szövegeit.
  • Hajnal István – angol fordítások 1968-1974
  • Tony Carey – Working angol album
  • Kurt Demmler – német fordítások
  • Bernd Maywald – német fordítások

Diszkográfia

Stúdióalbumok

  • Trombitás Frédi és a rettenetes emberek (1968) – felújított kiadás bónuszdalokkal: 2003
  • 10000 lépés (1969) – felújított kiadás bónuszdalokkal: 2003
  • Éjszakai országút (1970) – felújított kiadás bónuszdalokkal: 2003
  • Él? Omega (1972) – kib?vített stúdióváltozat: 200 évvel az utolsó háború után (1998)
  • Omega 5 (1973) – alternatív kiadás: Szvit (1999)
  • Omega 6: Nem tudom a neved (1975) – felújított kiadás angol bónuszdalokkal: T?zvihar/Stormy Fire (2001)
  • Omega 7: Id?rabló (1977) – angol változattal közös felújított kiadás: Id?rabló/Time Robber (2002)
  • Omega 8: Csillagok útján (1978) – angol változattal közös felújított kiadás: Csillagok útján/Skyrover (2002)
  • Gammapolis (1979) angol változattal közös felújított kiadás (az angol anyag terjedelmi korlátok miatt nem teljes): Gammapolisz/Gammapolis (2002)
  • Omega X: Az arc (1981) – felújított kiadás angol bónuszdalokkal: 2004
  • Omega XI (1982) – felújított kiadás bónusz koncertfelvételekkel: 2004
  • Omega 12: A Föld árnyékos oldalán (1986) – felújított kiadás csak itt megjelent angol bónuszdalokkal: 2004
  • Omega XIII: Babylon (1987) – felújított kiadás csak itt megjelent angol bónuszdalokkal: 2004
  • Trans and Dance (1995) – felújított kiadás angol bónuszdallal: Transcendent (2004)
  • Omega XV: Egy életre szól (1998) – felújított kiadás angol bónuszdalokkal: 2004
  • Égi jel: Omega (2006) – bónusz DVD-vel (werkfilm, koncertfelvételek)

Idegen nyelv? albumok

  • Omega Red Star from Hungary (1968) – 2007-ben CD-n is megjelent.
  • Omega (1973)
  • 200 Years After the Last War (1974)
  • Omega III (1974) – Az NSZK-ban kiadott albumokat vették figyelembe a sorszámnál. Az anyag egy része hallható a T?zvihar/Stormy Fire albumon.
  • The Hall of Floaters in the Sky (1975)
  • Time Robber (1976) – Az Omega 7: Id?rabló angol változata, teljes anyaga hallható az Id?rabló/Time Robber albumon.
  • Skyrover (1978) – Az Omega 8: Csillagok útján angol változata, teljes anyaga hallható a Csillagok útján/Skyrover albumon.
  • Gammapolis (1979) – Az azonos cím? album angol változata, az anyag egy része hallható a Gammapolisz/Gammapolis albumon.
  • Working (1981) – Az Omega X: Az arc angol változata, néhány helyen eltér? anyaggal. Két dal hallható az Omega X: Az arc 2004-es kiadásán.
  • Dark Side of the Earth – 1987 körül készült demóanyag, hivatalosan 2004-ben jelent meg egy dalt kivéve az Omega 12: A Föld árnyékos oldalán és az Omega XIII: Babylon felújított kiadásának bónuszaként.
  • Transcendent (1996) – Az Omega XIV: Trans and Dance angol változata, néhány helyen eltér? anyaggal.
  • Das deutsche Album (1997) – A hetvenes évek els? felében felvett német dalok gy?jteményes kiadása. El?ször az együttes engedélye nélkül jelent meg, de azóta rendezték a jogi hátterét.

Koncertalbumok

  • Él? Omega Kisstadion ’79 (1979) – angolnyelv? ráénekléses változat: Live at Kisstadion (1979)
  • Kisstadion ’80 – (1981) az LGT-vel és a Beatricével közös lemez
  • Jubileumi koncert (1983) – négy dal bónuszként hallható az Omega XI. 2004-es kiadásán
  • Népstadion 1994 Omegakoncert – No. 1. Vizesblokk (1994)
  • Népstadion 1994 Omegakoncert – No. 2. Szárazblokk (1994)
  • Az Omega összes koncertfelvétele 1. (1995) – gy?jteményes kiadás részben korábban megjelent, részben csak itt hallható felvételekb?l:
CD1: Omega Klub 1968, Országos turné 1972 (utóbbi megegyezik az Él? Omega anyagával)
CD2: Kisstadion 1977
CD3: Kisstadion 1979 (megegyezik az Él? Omega Kisstadion ’79 anyagával)
  • Az Omega összes koncertfelvétele 2. (1995) – gy?jteményes kiadás részben korábban megjelent, részben csak itt hallható felvételekb?l:
CD1: Kisstadion 1980 (megegyezik a Kisstadion ’80 Omega-blokkjával), Országos turné 1980, Városliget 1984, Kisstadion 1987
CD2: Budapest Sportcsarnok 1982 (a Jubileumi koncert anyaga, terjedelmi okok miatt egy dal lemaradt)
CD3: Népstadion 1994 (válogatás a Vizesblokk és Szárazblokk anyagából)
  • KonceRt. – Népstadion 1999 (1999)
  • Napot hoztam, csillagot (2004)

Válogatásalbumok

  • Legendás kislemezek (1984)
  • Platina (1988)
  • Omega 6-7. (1988)
  • Az Omega összes kislemeze 1967–71 (1992)
  • Az Omega koncertek legnagyobb sikerei eredeti felvételeken (1994)
  • Dream (1994)
  • Happy (1994)
  • Heavy (1994)
  • Space (1994)
  • Titanium (2001)

Gy?jteményes kiadások

  • OMEGA 1968–1973 (Az Omega összes nagylemeze I.) (LP: 1987, CD: 1994)
  • ÉGI VÁNDOR 1974–1981 (Az Omega összes nagylemeze II.) (1994)
  • Antológia vol. 2. 1970-1975 Hard-rock albumok (2001)
  • Antológia vol. 3. 1975-1980 Space-rock albumok (2002)
  • Antológia vol. 1. 1965-1970 Beat albumok (2003)
  • Antológia vol. 4. 1980-1985 Synth-rock albumok (2004)
  • Antológia vol. 5. 1985-2000 Rock albumok (2004)

Kislemezek

Az 1966-ban készült els? kislemezek külföldi slágerek feldolgozásait tartalmazták, Omega-albumra nem kerültek fel. 1967-t?l 1971-ig sok kislemezük jelent meg, már saját magyar dalokkal, nagyrészt olyanokkal, amik az albumokra vagy nem kerültek fel, vagy attól függetlenül vették fel ?ket. Egy részük 1984-ben Legendás kislemezek címmel jelent meg egy válogatásalbumon, majd 1992-ben kiadták kib?vített CD-változatát, az Omega összes kislemeze 1967–71 címmel. 2003-ban többségük az els? három stúdióalbum bónuszanyagában jelent meg. Azonban így is vannak dalok, amik mindezekb?l kimaradtak, például az 1968-as Kiabálj, énekelj és az 1970-es Snuki.

1970-ben készült három angol kislemez is, ezek kés?bbi dalokkal együtt 1994-ben felkerültek a Best of – Their Greatest Hits from the Sixties in English válogatásra. A továbbiakban már egyre ritkábban készültek kislemezeik, azok is többnyire albumról kimásolt dalokat tartalmaztak, legfeljebb kismértékben tértek el az albumverziótól.

1994-ben a népstadionbeli koncert jegyeihez járt az angol Miss World, immár maxi CD-n. A dal felkerült néhány válogatásra, valamint a 2004-es Transcendentre is, bónuszdalként.

2004-ben korlátozott példányszámban jelent meg a Tower of Babel maxi CD, amelyen az 1996-os angol Transcendent három dala hallható újraénekelve (nagyobb szerep jutott Kóbor hangjának), valamint a Fekete pillangó áthangszerelt angol verziója, a Tide Will Turn. Az anyag bónuszként felkerült az Omega XV: Egy életre szól 2004-es kiadására.

Magyarországon

  • Paint It, Black / Bus Stop (1966)
  • Bend It / I Put a Spell on You (1966)
  • Little Man / What Now My Love (1966)
  • Sunny / No Milk Today (1966)
  • Nem új a nap alatt semmi / Nem szeretlek (1967)
  • Megbántottál / Nem vagy szép (1967)
  • Azt mondta az anyukám / Rózsafák (1968)
  • Ismertem egy lányt / Szeretnék visszamenni hozzád (1968)
  • Zárt ajtók mögött / Halott virágok (1968)
  • Volt egy bohóc / Nem tilthatom meg (1968)
  • Kiabálj, énekelj / Most már olyan mindegy (1968)
  • Trombitás Frédi / Ha én szél lehetnék (1968)
  • Naplemente / Régi csibészek (1969)
  • Ballada a fegyverkovács fiáról / Snuki (1970)
  • Ten Thousand Paces / The Jester’s Daily Bread (1970)
  • Dead (Are the) Flowers / The Prodigal Son (1970)
  • Pearls in Her Hair / Petroleum Lantern (1970)
  • Petróleumlámpa / Gyöngyhajú lány (1970)
  • Kiskarácsony, nagykarácsony / Kállai kett?s (1970)
  • Sötét a város / Ülök a hóban (1971)
  • Olyan szépen mosolygott / Oh, Barbarella (1971)
  • H?tlen barátok / Szomorú történet (1971)
  • Régvárt kedvesem / 200 évvel az utolsó háború után (1971)
  • A könyvel? álma / Az égben lebeg?k csarnoka (1976)
  • Petróleumlámpa / Gyöngyhajú lány (1977) – újra kiadva
  • Miss World (1994)
  • Egy életre szól (1998)
  • Meghívás (2006)

Külföldön

  • Pearls in Her Hair / Petroleum Lantern (1970)
  • Pearls in Her Hair / The Lying Girl (1973)
  • Perlen im Haar / Perlen im Haar – instrumental (1973)
  • Everytime She Steps In / The Bird (1974)
  • Live as Long as / Spanish Guitar Legend (1974)
  • Everytime She Steps In / The Bird (1974)
  • Skyrover / Russian Winter (1978)
  • Rush Hour / Lady of the Summer Night (1978)
  • Break the Chain / Tower of Babel (1996)
  • Tower of Babel (2004)

Filmográfia

Önálló felvételek

  • Tízezer lépés – 1969-ben készült tévém?sor videoklipekkel (az Illés Add a kezed cím? m?sorával közösen jelent meg VHS-en).
  • Omega, Omega, Omega (1983) – Jancsó Miklós dokumentumfilmje az 1982-es BS-beli koncertr?l. Moziban is bemutatták és VHS-en is megjelent.
  • Jubileumi koncert (VHS, 1988) – Az 1987-es Kisstadion-koncerten készült felvétel.
  • Népstadion 1994 (dupla VHS, 1999)
  • KonceRt. – Népstadion 1999 (dupla VHS, 1999)
  • KonceRt. – Népstadion 1999 (DVD, 2000) – Rövidebb felvétel, mint a VHS. Külföldi kiadása (egy interjúval b?vítve): Live in Budapest (2001).
  • Népstadion 1994 – Az igazi választás (DVD, 2001) – Rövidebb felvétel, mint a VHS.
  • A bulik MÁSKÉPpen (DVD, 2001) – Kiegészítés az 1994-es és 1999-es koncert-DVD-khez, a készül?dés felvételeivel és lemaradt dalokkal.
  • Szuperkoncert – Népstadion 2001. június 2. (DVD, 2002) – az Illés és Metro blokkjával közösen és önállóan is megjelent.
  • Napot hoztam, csillagot (DVD, 2004) – A turné debreceni állomásán készült felvétel.
  • Jubileumi koncertek (DVD, 2004) – Az 1982-es és 1987-es koncerteken készült felvételek; rövidebbek, mint a VHS-ek.
  • Napot hoztam, csillagot koncertturné 2004 (DVD, 2005) – 50 perces felvétel a Puskás Ferenc Stadionban adott koncertr?l és néhány dal a vidéki turné valamennyi állomásáról.
  • Tízezer lépés Erdélyben – a Duna TV kétrészes koncert-riportfilmje a 2005-ös marosvásárhelyi koncertr?l.

Közrem?ködések

  • Ezek a fiatalok (1967) – zenés játékfilm, az egyik jelenetben Koncz Zsuzsával együtt szerepel az Omega.
  • Extázis 7-t?l 10-ig (1969) – dokumentumfilm,tartalmaz az Omega koncertjein készült felvételeket is.
  • Sárika, drágám (1970) – játékfilm, két Omega-dal hangzik el benne (Sötét a város, Ülök a hóban.
  • Örökzöld fehérben feketében (1974) – musical
  • A kenguru (1975) – játékfilm, elhangzik benne a Never feel shame cím? dal.
  • Kopaszkutya (1981) – zenés játékfilm, egyik jelenete az Omega-LGT közös koncerten játszódik, amint a két együttes a Gyöngyhajú lányt játssza együtt.
  • A Roxínpad sztárjai – VHS, tartalmazza a Kötéltánc videoklipjét.
  • Clip Club – VHS, tartalmazza A Föld árnyékos oldalán videoklipjét.

Fényképek

Kóbor János

Benk? László

Molnár György

Mihály Tamás

Források

Jegyzetek

  1. ? Omega (magyar nyelven). allmusic.hu. (Hozzáférés: 2009. december 13.)

Küls? hivatkozások

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
Omega együttes, 10.0 out of 10 based on 1 rating

 Leave a Reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)


*

Adj meg egy képet magadról (Csak JPEG kiterjesztésű lehet)

loading