Edda művek

Edda Művek Magyarország

Az Edda Művek Magyarország egyik leghíresebb rockegyüttese. Az együttes magva 1973-ban alakult Griff néven, majd 1974-től Edda néven folytatták (ezt tekintjük a zenekar születési évének a „miskolci időszámítás” szerint, valamint ez év szeptemberében lett Pataky Attila az énekes). 1977-ben került a zenekarba Slamovits István, akinek a zenéje meghatározta a zenekar hangzásvilágát. A klasszikus „bakancsos” felállás 1978 szeptemberére készült el, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett.

1980-tól Edda Művek a nevük

1980-tól Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének „országosan”. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett. Szinte valamennyi lemezük bearanyozódott. ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát.

A kezdetek

Egyetemi zenekarként indultak. 1973 lehetett – senki nem tudja pontosan a dátumot – amikor ketten-hárman pengetni kezdtek valamelyik kollégiumi szobában, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Amikor a szoba már tele lett hallgatókkal a kollégium folyosóján folytatták, majd heti rendszerességgel az egyetem szomszédságában lévő Boci-bárban zenéltek. Az akkori elvárásoknak megfelelően főleg világhírű együttesek slágereit játszották. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. Ráadásul ezt a hobbijukkal, a zenéléssel tehették. Az alapító Halász József volt.

A névválasztás

Az egyetemre való bekerülése után Griff néven alapította meg az együttest. Néhány hónap elteltével azonban úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a névválasztás. Ebben az időben került a kezébe egy könyv, melynek a címe: EDDA-dalok. Megtetszett neki az Edda név, ez lett az új nevük. Ekkor már 1974-et írtak.

Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagy fontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az un. ifjabb Edda, melyet Gábor Ignác fordított magyarra.

A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok c. könyvet, s ettől kezdve minden rendben lett.

A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ szervezet kulturális bizottságától kapták.

Tagcserék

A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyek szinte nyomon követhetetlenek. Hamarosan énekesváltás következett, Fodor Attila (Foci) kerül a posztra, majd kiválásával – bevonult katonának – Pataky Attila. Nem sokkal később egy billentyűssel bővülnek, Fancsik Zoltán személyében. Kis idő múlva Deák Ákos váltotta őt a billentyűknél. Bár a zenekar fellépéseit egyre többen látogatták, és már nem csak Miskolcon, hanem megyeszerte ismerték őket, a tagok továbbra is csak hobbijuknak tekintették a zenélést, az elsődleges cél a diploma megszerzése volt.

Pataky Attila volt a kivétel

Ez alól Pataky Attila volt a kivétel, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A vizsgával azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. 1974 őszén Halász József hazaköltözött Zalaegerszegre, előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését és az Edda név tulajdonjogát.
Pataky Attila és az Edda művek

1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál.

1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Attila mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik Józsefről 1976 tavaszán kiderült, hogy halálos beteg, abbahagyta a dobolást. Helyére Pataky Attila visszahívta Zalaegerszegről Halász Józsefet, aki elfogadta a felkérést. Szepcsik József hamarosan meghalt, ez volt az első tragédia az Edda történetében. Nemsokára Halász Józsefről is kiderült, hogy nagyon beteg. Egy darabig még játszott betegen, aztán felállt a dobok mögül. 1980-ban, 29 éves korában hunyt el. Az ő tiszteletére íródott később az „Emlékezni (egy régi jó barátra)” c. dal.

1977-ben kereste fel Attis Slamovits Istvánt

1977-ben kereste fel Attis Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a rock felé fordulnak. A helyi bandákból kiválogatták a célnak legmegfelelőbb embereket, amolyan miskolci szupercsapatot hoztak létre.

Országos siker, majd feloszlás (1980-83)

A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres

A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres, de második nekifutásra már teltházas koncertet adtak. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és 250 000 példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás Ballagás című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szerepel. A dorogi rockfesztiválon forgatták A pártfogolt című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. Három nagylemezt adtak ki. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása).

első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak

Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek arra vezettek, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky a jól bevált zenét akarta játszani (a biztos megélhetést), addig Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky-Slamovits lemezen megjelentek).
Újrakezdés (1985-93)

Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát

Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát, és nála tíz évvel fiatalabb, de profi pesti zenészekkel 1985 májusában visszatért. Így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást, és zeneileg is elismertebbek lettek. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: Lenin Kohászati Művek Acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön. 1991-ben Alapi és Pethő Kanadába ment, helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. A generációja legsikeresebb gitárosának tartott Kunt az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták, helyére újra Alapi lépett.

Az Edda 2007-ben

Azóta gyakorlatilag stabil a felállás, mindössze a dobosposzton történt változás 1997-ben, akkor Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére. 1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra (Fire And Rain). Azóta két-három évente jelentkeznek egy új albummal. 2008 telén jelentkeztek az első koncert-DVD-jükkel, valamint idén jelentkeznek a harmincadik albumukkal (Átok és áldás) is.

ma is sok helyen népszerű az országban

Az Edda még ma is sok helyen népszerű az országban. A legsikeresebb koncerthelyszíneik: az évekig az országos találkozó helyéül szolgáló Agárd, az elmúlt évek alatt “zarándok hellyé” váló Csesznek, valamint a már jól ismert Diósgyőri vár, és természetesen a Petőfi Csarnok.

Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak, főként a kétezres években jelentős szerepet játszik dalszövegeikben az aktuálpolitika . Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein.

Az 1985-ös újrainduláskor hivatalosan Pataky és Fortuna ketten alkották az Eddát

Az 1985-ös újrainduláskor hivatalosan Pataky és Fortuna ketten alkották az Eddát, a többi hangszerre több zenészt is kipróbáltak, hol egymást váltva, hol egyszerre. A 5. album megjelenése után hirdették ki a végleges felállást. Alapi István már 1987 őszén csatlakozott, néhány hónapig az együttes átfedéssel játszott: a koncertek elején Csillag Endre, a második felében Alapi gitározott.

Korábbi tagok vendégszereplései

1983-ban a miskolci búcsúkoncerten egy-egy dal erejéig színpadra lépett Darázs István, Csapó György és Róna György
1988-ban a Petőfi Csarnokban Slamovits István és Zselencz László is játszottak. A gyémántlemez-átadáson rajtuk kívül Csapó György is részt vett, ő azonban nem zenélt.
1988-ban Slamovits Istvánnal készült a Pataky-Slamovits album.
1990-ben Miskolcon és a Kisstadionban a 10 éves jubileumi koncertek elején az 1974-es felállás játszott: Pataky, Beély Katalin, Ferenczi Zoltán, Fancsik Zoltán (az elhunyt Halász József helyett az aktuális felállás dobosa, Donászy játszott), majd volt egy blokkja a „Bakancsos” néven emlegetett 1978-82 közötti felállásnak is: Pataky, Slamovits, Zselencz, Barta, Csapó, mellettük vendégszerepelt Darázs István is.
1995-ben a BS-ben a 15 éves jubileumi koncerten öt dal erejéig Slamovits és Zselencz is játszottak (ebből három hallható a CD-n), egy dalban Barta is csatlakozott hozzájuk (nem került a CD-re).
2000-ben a Kisstadionban a 20 éves jubileumi koncerten a 10 évvel korábbihoz hasonlóan volt egy blokkja az 1978-82-es felállásnak, az aktuális felállás blokkjában pedig Csillag Endre és Donászy Tibor is felléptek.
2001-ben a Petőfi Csarnokban egy dal erejéig játszott Pethő Gábor.
2008-ban a Petőfi Csarnokban Csillag Endre pengette a gitárt a Gyere őrült, és a Veled vagyok alatt.

Ex-Edda
1978

Pataky Attila – ének
Slamovits István – gitár, ének
Róna György – basszusgitár
Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
Csapó György – dob, ütőhangszerek

1978–1982

Pataky Attila – ének
Slamovits István – gitár, ének
Zselencz László – basszusgitár
Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
Csapó György – dob, ütűhangszerek

1982–1983

Pataky Attila – ének
Slamovits István – gitár, ének
Zselencz László – basszusgitár
Róna György – basszusgitár (1982, ideiglenesen)
Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
Fortuna László – dob, ütőhangszerek
Kegye János – szaxofon (állandó vendég)

1983

Pataky Attila – ének
Slamovits István – gitár, ének
Zselencz László – basszusgitár
Fortuna László – dob, ütőhangszerek
Gay Tamás – billentyűs hangszerek (ideiglenesen)
Kegye János – szaxofon (állandó vendég)

Zselencz Lászlót 1982 elején a kézsérülése miatt helyettesítette Róna György.

Új Edda
1985

Pataky Attila – ének
Fortuna László – dob, ütőhangszerek
Mohai Tamás – gitár (ideiglenesen)
Szénich János – gitár (ideiglenesen)
Gellért Tibor – gitár (ideiglenesen)
Csillag Endre – gitár (ideiglenesen, később állandó tag)
Mirkovics Gábor – basszusgitár (ideiglenesen, később állandó tag)
Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek (ideiglenesen, később állandó tag)
Béres Ferenc – billentyűs hangszerek (ideiglenesen)

1985–1988

Pataky Attila – ének
Csillag Endre – gitár
Mirkovics Gábor – basszusgitár
Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
Hirleman Bertalan – dob, ütőhangszerek (1986-ig)
Raus Ferenc – dob, ütőhangszerek (1986, ideiglenesen)
Papp Tamás – dob, ütőhangszerek (1986, ideiglenesen)
Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek (1986-tól)

1988-1991

Pataky Attila – ének
Alapi István – gitár
Pethő Gábor – basszusgitár
Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek

1991-1993

Pataky Attila – ének
Kun Péter – gitár
Kicska László – basszusgitár
Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek

1993-1996

Pataky Attila – ének
Alapi István – gitár
Kicska László – basszusgitár
Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek

1996-

Pataky Attila – ének
Alapi István – gitár
Kicska László – basszusgitár
Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
Hetényi Zoltán – dob, ütőhangszerek

Részletes diszkográfia

27 aranylemez, 4 platinaalbum, 2 gyémántlemez. Több mint 5 millió eladott példány Európában.
Év Album címe
1979 Edda kislemez
1980 Edda Művek 1.
1981 Ballagás kislemez
1981 Edda Művek 2.
1982 English Promo kislemez
1982 1..2..3..Start (Popmajális 1982) – Edda Művek, P. Box, Karthago
1983 Edda Művek 3.
1984 Viszlát Edda! – Koncertfelvétel – 4.
1985 Edda Művek 5. – Koncert 1985
1986 Pataky Attila és D. Nagy Lajos kislemez
1986 Edda Művek 6.
1987 Edda Művek 7. Előzetes kislemez
1988 Változó idők – 7.
1988 Pataky-Slamovits – 9. (utólag lett beszámozva)
1989 Szaga van – 8.
1990 Győzni fogunk – 10.
1990 Best Of Edda 1980-1990 – 11.
1991 Szélvihar – 12.
1992 Edda Művek 13.
1992 Az Edda két arca Lyrák & Koncert – 14.
1993 Elveszett illúziók – 15.
1993 Filmslágerek magyarul 3. – Edda Művek és egyéb előadók
1993 Lelkünkből Unplugged – 16.
1994 Edda Karaoke – 25. (utólag lett beszámozva)
1994 Sziklaszív – 17.
1995 Edda Blues – 18.
1995 Hazatérsz – Edda Művek & Mester és Tanítványai
1995 Edda 15. születésnap – 19.
1996 Elvarázsolt Edda-dalok – Edda Művek és egyéb előadók
1997 Edda 20.
1997 Lírák II. – 21.
1998 Best Of Edda 1988-1998 – 22.
1998 Fire And Rain – 23.
1999 Nekem nem kell más – 24.
2000 Reader’s Digest – A magyar rockzene hőskora (4. lemez)
2003 Örökség – 26.
2005 Isten az úton – 27.
2005 Platina – 28.
2006 A szerelem hullámhosszán – 29.
2007 Emberek Emberekért (Jótékonysági válogatás a leukémiás betegekért) – Edda Művek és egyéb előadók
2009 Átok és áldás – 30.